Spenót

A spenót már több, mint 2000 éve ismert és termesztett növény. Vélhetően az ősi Perzsiából származik, mely a mai Irán területe. Itt még napjainkban is előfordul vadon. Európába csak a IX. századba került, de Szicílián és később Spanyolországon kívül sokáig nem volt ismert. Angliába is csak a XV. század közepén került. Hazánkba is a XV. század harmadik negyedében érkezett.

A spenót – melyet parajként is hívnak – egynyári növény és ugyanabba a családba tartozik, mint a cékla és mángold. Akár 30 cm magasra is megnő. Levelei élénk zöld színűek, melyek ovális és háromszögletű formájúak is lehetnek. A leveleit fogyasztjuk, melyek enyhén kesernyések és kicsit sós ízűek. A szárát és levelét is felhasználják szárítva, más szárított növények kiegészítő alkotóelemeként. De a spenótport természetes ételfestékként is keresik.  

Hazánkban is népszerű növény, számos kiskertben termesztik. Napjainkban a világ legnagyobb spenóttermelő országa Hollandia és az Egyesült Államok. Nálunk főleg Bács-Kiskun megyében termesztik, ahol a Duna menti tápanyagban gazdag talajon nagyon jók az adottságok ahhoz, hogy szépen fejlődni tudjon. Dunaföldváron évről-évre Spenótfesztivált is rendeznek a tiszteletére.

A spenót egészségre gyakorolt hatása

Ez a zöld növény rengeteg vitamint és számos ásványi anyagot tartalmaz, ezért a spenót jótékony hatása a szervezetre rendkívüli. Elsősorban a benne található vas tartalomról ismert, pedig számos egyéb hasznos nyomelemet tartalmaz. Fogyasztása nyersen, párolva vagy főtt állapotában is javasolt. Kissé savanykás íze miatt remekül illik salátákba.

Mivel a kalória tartalma alacsony, különböző fogyókúrák kiegészítő étele is lehet, de létezik spenót diéta is. Rendszeres fogyasztásával számos betegség kialakulása megelőzhető. 

Spenót fajtái

Bár jellemzően csak a „spenótról” beszélünk, különböző fajtái ismertek, azonban ezek ritkán kerülnek nevesítésre. Általában a spenótról és annak bébi változatáról, a bébispenótról van tudomásunk.

Pedig többféle fajtája ismert:

• Bébispenót: a leggyakrabban használt spenót a salátákhoz, melynek íze édeskés és az oxálsav tartalma is kevesebb, mint a többi fajtáénak. Általában előre mosott és csomagolt formájában találkozhatunk vele az üzletek polcain.
• Matador: őszi-tavaszi vetésre is egyaránt alkalmas gyors növésű fajta. Nagy halványzöld leveleket növeszt, magszárat későn hoz. Jól tűri a hideget.
• Popeye: a gyerekek körében népszerűsített főzelék kapcsán lehet ismerős a neve. Ez egy tavaszi vetésre ajánlott fajta, mely közepesen jól tűri a hideget. Korai szabadföldi termesztésre, friss fogyasztásra ajánlott.
• Új-Zélandi: Ez a növény tulajdonképpen nem spenót, csak hasonlít rá. Új-Zélandon kívül Ausztráliában és Japánban egyaránt őshonos. Akár az egy métert is meghaladja a kifejlett növény magassága. A meleget jól tűri, a hideget azonban nehezen viseli.  

Spenót ültetése, gondozása

A spenót vetése magról történik, és vannak korai, illetve későbbi fajták, ennek megfelelően tavasztól, késő őszig szinte folyamatosan elérhető, így a spenót szezon igen hosszan tart. Emiatt szinte egész évben elérhető ez az egészséges zöldség a piacok, üzletek polcain. Nem túlzottan igényes növény, bár vannak vele feladatok. A vetését követően többször szükséges az egyelése és a gyomtalanítása, illetve rendszeres öntözést igényel.

Feldolgozása, hasznosítási módjai

A spenótfőzelék az egyik legismertebb feldolgozási módja, de ezen kívül számos spenótos recept is színesíti a belőle készült ételek sorát. A spenótleves kevésbé ismert, de érdemes ezt is kipróbálni. Számos tésztás étel alapanyaga is, hiszen a spenótos tészta – legyen az halas, vagy csirkés – a spenótos lasagne is nagyon népszerű tészta ételek.

A spenót nemcsak frissen, de fagyasztott állapotban is megvásárolhatjuk az üzletekben. De akár magunk is megpróbálkozhatunk a spenót fagyasztásával. Bár sokan nem kedvelik a fűszerezésével csodákat tehetünk.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Spen%C3%B3t_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)

Vissza a kategória cikkeihez